Tudom, hogy még el sem kezdtem ezt a blogot, de nem is fogom.
Miért?
Mert az előző blogomat sem tudtam befejezni, bár be fogom, mert csak egy rész van hátra. Az is elképzelhető, hogy később elkezdem, de most biztosan nem. Bocsánat.
xoxo
Annie
2013. november 28., csütörtök
2013. szeptember 23., hétfő
Characters
Molnár Alexandra
Louis Tomlinson
Kor: 20 éves, 1991 december 24-én született
Tulajdonságok: kedves, őszinte srác, aki soha nem gondol magára, mindig segít másoknak. Remek megfigyelő, így viszonylag hamar feltűnik neki, ha valami nincs rendjén. Könnyű kihozni a béketűréséből, és viszonylag nehéz lenyugtatnia, ám valakinek viszonylag könnyen sikerül.
Foglalkozás: egy kis pékségben dolgozik, ám szabadidejében fociedző
Becenevei: Lou, Tommo
Szóval ők lennének a szereplők, lehet, hogy fog majd még bővülni, de az majd a 'Characters' oldalon lesz látható :)
Nusi
xx
Kor: 20 évesnek néz ki, valójában 407 éves (1605-ben, március 26-án született)
Tulajdonságok: mikor még ember volt, naiv, kedves, szerény, kiszámítható és önzetlen ember volt, ám miután vámpírrá vált, jó emberismerővé, rideggé, szívtelenné, kiszámíthatatlanná és önzőbbé vált. Ám ha valakit megismer és megszeret vagy megkedvel, sokkal aranyosabban viselkedik vele. De ha valaki felbosszantja... Az biztos nem lát több napfelkeltét.
Foglalkozás(ok): tanuló, fodrász, történész, nyelvtanár, fényképész, grafikus
Eddigi nevei: Molnár Alexandra, Alexandra Miller, Alexa Miller, Sandra Miller, jelenleg megint Alexandra Miller
Becenevei: Alex, Lexa, Lexi, Lex, Alexa, Sandra, Sandy, Szasza
Louis Tomlinson
Kor: 20 éves, 1991 december 24-én született
Tulajdonságok: kedves, őszinte srác, aki soha nem gondol magára, mindig segít másoknak. Remek megfigyelő, így viszonylag hamar feltűnik neki, ha valami nincs rendjén. Könnyű kihozni a béketűréséből, és viszonylag nehéz lenyugtatnia, ám valakinek viszonylag könnyen sikerül.
Foglalkozás: egy kis pékségben dolgozik, ám szabadidejében fociedző
Becenevei: Lou, Tommo
Szóval ők lennének a szereplők, lehet, hogy fog majd még bővülni, de az majd a 'Characters' oldalon lesz látható :)
Nusi
xx
Prolouge
2012. 05. 24. Csütörtök
Molnár Alexandra vagyok, egy átlagos, 20 éves lány. 387 éve. 1625-ben, egy szerencsétlen estén történt, hogy vámpírrá változtam.
1625. 08. 18. Szombat
A szüleimmel egy híres bálba tartottunk, ahol ki kell választanom a jövendőbeli férjemet. Nincs más választásom, a szüleim szerint így is idős vagyok. Mikor a négylovas hintónk befordult a kastély elé, egyből megjelent egy inas, hogy kisegítsen engem és anyámat a hintóból, mert a hatalmas ruháink miatt nehezen tudtunk volna kiszállni. Apám utánunk szállt ki, majd karonöltötte anyámat, aki a másik kezével megfogta a ruhája szélét, hogy el ne essen benne a lépcsőn. Én sem tettem másként, csak annyi különbséggel, hogy nekem nem volt partnerem. Beléptünk a rengeteg gyertyával kivilágított, hatalmas helységbe, ahol kellemes zene szólt, és a sok színben pompázó hölgyek vagy beszélgettek, vagy a tácparketten mozogtak a zene ritmusára a partnereikkel. A szüleimmel megkerestük a házigazdát, nem is sokára megtaláltuk a nagy emberforgatagban. Nemesi lányhoz méltón üdvöztem Péterfy Jánost, és fiát, Istvánt. A fia kék szemei elvarázsoltak, nem tudtam velük betelni. Miután minden vendég megérkezett, István felkért táncolni, én pedig szívesen mondtam neki igent. Három táncot táncoltunk, majd hozott nekem egy kis frissítőt, hiszen kifáradtam egy cseppet. Az italnak kicsit fémes, kesernyés, de finom íze volt. A férfiú kiinvitált a parkba, ahol egy váratlan esemény történt. Egyszerűen kitörte a nyakam. Másnap iszonyatosan száraz torokkal ébredtem. Aztán egyszer csak megcsapta az orromat egy édes illat. Követtem az illatot, majd a még szunnyadó szüleimhez léptem. A apám nyaki ütőeréhez hajoltam, majd a fogaim feltépték a bőrét és az erének a falát. Megéreztem a vér ízét, és nem tudtam leállni. Megöltem mindenkit a házban. És élveztem.
Így lettem vámpír. Arra is rájöttem, hogyha van rajtad egy ritka, zöld kőből készült valamilyen ékszer, akkor a nap nem tud elégetni. Arra is rájöttem, hogy a verbéna bénító és gyengítő hatással van rám, ahogy azt is felfedeztem, hogy át tudok változni egerészölyvvé, valamint rókává. És hogy tudom irányítani a természetet, így az időjárást, az állatokat és az embereket is. Így tengetem napjaimat 387 éve. Szerencsére rengeteget változott a világ, én pedig bejártam az egészet. Magyarországon nem sokat voltam, hamar meguntam ezt az unalmas országot, ám a többi országot annál inkább élveztem. Ahogy azt is, hogy nem lettem beteg. Soha. És hogy a véremmel bárkit meg tudok gyógyítani. Az 1600-as évek után tartózkodtam egy jó negyven évet Franciaországban, ötvenet Spanyolországban, Angliában hatvan-hetven évet töltöttem, majd egészen 2005-ig az USÁ-ban éltem. Azonban nem rég visszajöttem Európába, meglátogattam a szülőföldem, ami rengeteget változott az elmúlt 300-330 évben. Most Franciaországból tartok az Egyesült Királyság felé. De hogy mit tartogat a jövő, na arról fogalmam sincs.
Molnár Alexandra vagyok, egy átlagos, 20 éves lány. 387 éve. 1625-ben, egy szerencsétlen estén történt, hogy vámpírrá változtam.
1625. 08. 18. Szombat
A szüleimmel egy híres bálba tartottunk, ahol ki kell választanom a jövendőbeli férjemet. Nincs más választásom, a szüleim szerint így is idős vagyok. Mikor a négylovas hintónk befordult a kastély elé, egyből megjelent egy inas, hogy kisegítsen engem és anyámat a hintóból, mert a hatalmas ruháink miatt nehezen tudtunk volna kiszállni. Apám utánunk szállt ki, majd karonöltötte anyámat, aki a másik kezével megfogta a ruhája szélét, hogy el ne essen benne a lépcsőn. Én sem tettem másként, csak annyi különbséggel, hogy nekem nem volt partnerem. Beléptünk a rengeteg gyertyával kivilágított, hatalmas helységbe, ahol kellemes zene szólt, és a sok színben pompázó hölgyek vagy beszélgettek, vagy a tácparketten mozogtak a zene ritmusára a partnereikkel. A szüleimmel megkerestük a házigazdát, nem is sokára megtaláltuk a nagy emberforgatagban. Nemesi lányhoz méltón üdvöztem Péterfy Jánost, és fiát, Istvánt. A fia kék szemei elvarázsoltak, nem tudtam velük betelni. Miután minden vendég megérkezett, István felkért táncolni, én pedig szívesen mondtam neki igent. Három táncot táncoltunk, majd hozott nekem egy kis frissítőt, hiszen kifáradtam egy cseppet. Az italnak kicsit fémes, kesernyés, de finom íze volt. A férfiú kiinvitált a parkba, ahol egy váratlan esemény történt. Egyszerűen kitörte a nyakam. Másnap iszonyatosan száraz torokkal ébredtem. Aztán egyszer csak megcsapta az orromat egy édes illat. Követtem az illatot, majd a még szunnyadó szüleimhez léptem. A apám nyaki ütőeréhez hajoltam, majd a fogaim feltépték a bőrét és az erének a falát. Megéreztem a vér ízét, és nem tudtam leállni. Megöltem mindenkit a házban. És élveztem.
Így lettem vámpír. Arra is rájöttem, hogyha van rajtad egy ritka, zöld kőből készült valamilyen ékszer, akkor a nap nem tud elégetni. Arra is rájöttem, hogy a verbéna bénító és gyengítő hatással van rám, ahogy azt is felfedeztem, hogy át tudok változni egerészölyvvé, valamint rókává. És hogy tudom irányítani a természetet, így az időjárást, az állatokat és az embereket is. Így tengetem napjaimat 387 éve. Szerencsére rengeteget változott a világ, én pedig bejártam az egészet. Magyarországon nem sokat voltam, hamar meguntam ezt az unalmas országot, ám a többi országot annál inkább élveztem. Ahogy azt is, hogy nem lettem beteg. Soha. És hogy a véremmel bárkit meg tudok gyógyítani. Az 1600-as évek után tartózkodtam egy jó negyven évet Franciaországban, ötvenet Spanyolországban, Angliában hatvan-hetven évet töltöttem, majd egészen 2005-ig az USÁ-ban éltem. Azonban nem rég visszajöttem Európába, meglátogattam a szülőföldem, ami rengeteget változott az elmúlt 300-330 évben. Most Franciaországból tartok az Egyesült Királyság felé. De hogy mit tartogat a jövő, na arról fogalmam sincs.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)